Tippek a kevesebb szeméttermelésért + megdöbbentő tények a műanyagokról, amit még te sem tudtál!

Ebben a cikkben szeretném más szempontból megvilágítani a környezetbarát fogalmat. Valóban minden az, amire az van ráírva? Miben rejlik a megoldás, hogy csökkentsük a hulladékunkat, legfőképpen a műanyagot?

Mi a gond a műanyaggal?

Már a szóban benne foglaltatik a válasz. Egy mű anyag, semmi köze a természethez, ezáltal nem bomlik le, évtizedek/századok, esetenként ezredek szükségesek, hogy lebomoljanak. Maradandó és visszafordíthatatlan károkat okoznak az élővilágban, állatok pusztulnak el, növények semmisülnek meg. Mindezek közül a mikroműanyagok talán a legveszélyesebbek amiért nem kizárólag a kimondott mikroszálas anyagok a hibásak, hanem minden textilünk, ami műanyagot tartalmaz, ugyanis mosás közben az emberi szem számára láthatatlan mikroműanyagszálak szakadnak le és kerülnek be vízeinkbe, amit a jelenlegi technológiával lehetetlenség kiszűrni. Ezt isszuk és esszük meg (mert a halak, állatok is ezt a vizet isszák). A mikroműanyagok eltüntetése és megjelenése már visszafordíthatatlan, viszont megállítható vagy szintentartható.

Az Euronews adatai alapján HETENTE egy bankkártyányi műanyagot fogyasztunk el, juttatunk a testünkbe!

Kép: Jouca Portraits

Mondj le az egyszerhasználatos műanyagokról, helyette használj:

  • Bevásárláshoz használj vászontáskát, kosarat, gurulós bevásárlótáskát stb.
  • Pamuthálóból készült zsákocskákat a zöldség/gyümölcs vásárláshoz, sőt, sok mindenhez még az sem kell. Nem is gondolnád, mennyi mindent odatehetsz “csak úgy” a futószalagra, amit eddig zacskóban tettél.
  • A tartós/többször használatos zsákoknál is vedd figyelembe az anyagösszetételt, ne adjunk magunknak (vagyis a környezetnek) azzal pofont, hogy az is műanyagból készült (amivel az a gond, hogy ha kimosod, leszakadnak a mikroszálak és bekerülnek a vízbe, ahonnan nem lehetséges kiszűrni).
  • Félbevágott zöldségekhez, gyümölcsökhöz, mint uborka, cukkini stb, használj szilikontetőt.
  • Kistálak lefedéséhez is használhatsz szilikontetőt vagy csak egyszerűen tegyél rá egy kistányért.
  • Félbevágott citromot, narancsot, almát csak egyszerűen tedd lefordítva egy kistányérra és mehet a hűtőbe.
  • Használj kulacsot az egyszerhasználatos PET vizespalackok helyett.
  • Szívószál nélkül is van élet, de ha valamiért mégis ragaszkodsz hozzá, használj üvegből vagy fémből készült szívószálat.

Mire figyelj még a további műanyag és mikroszálak csökkentése érdekében?

  • Nézz körül a háztartásodban. Milyen anyagokkal veszed magad körbe? Természetes vagy műszálas? Ezeket az anyagokat lélegzed be, mosod ki, juttatod a vizekbe majd iszod meg.
  • Használj amiben csak lehet, természetes anyagokat, például pamutot (ágynemű, függöny, szőnyeg, pléd). Pamutból rengeteg szövésfajta létezik ezáltal számtalan szebbnél szebb tapintás és textúra érhető el. Persze egy kis utánajárást igényel megtalálni a megfelelőt és drágább is, mint a műszálas, de garantáltan megéri.
  • Figyeld meg törülközőidet, arctörlőidet is. 100% pamutból készülnek?
  • És mi a helyzet a ruháiddal? Talán ez jelenti a legnagyobb kihívást, bevallom nekem is. Mindennapi viseleteidhez, amikor sokszor hordasz és mosol, mindenképpen keresd a tiszta pamut, len stb anyagokat.
  • Figyeld meg a bútoraidat is. Mi van túlsúlyban? Fa, üveg, kő, fém, műanyag? Ezt is érdemes figyelembe venni, mielőtt bútort vásárolsz. Mit fogsz kidobni 10 év múlva? Egy nagy rakás műanyagot, vagy fát?

EXTRA TIPP: Tengeri sót használsz? Akkor váltsd le valódi bányászott sóra (Pl. parajdi), mert sajnos a tengeri só is tele van már mikroműanyagokkal, ugyanis képtelenség kiszűrni a tengervízből!

Kép: Jouca Portraits

Tűzoltás helyett prevenció

Azzal, ha csökkentjük a műanyagot, hulladékot és szelektíven gyűjtjük a szemetet, komposztálunk és újrahasznosítunk már rengeteget tettél a környezetedért, de ne állj meg az eddigieknél!

Azonban érdemes már megelőzni a “bajt” és a fejtörést, hogy mit is kezdj a dolgaiddal vagy a hulladékaiddal. És ezt úgy tudod megtenni, ha eleve kevesebbet vásárolsz jó minőségű holmikat. Kétszer is gondold meg, valóban szükséged van -e rá, hova fogod tenni, hol lesz a helye stb. Játsz el a gondolattal, hogy ha X év múlva ki kell dobnod, mennyire lesz rossz érzés egy nagy adag műanyagot kidobni a kukába (nekem ez a módszer sokat segít pl. a műbőr dzsekiknél). Tehát a megoldás a minimalizálás! Mindenben. Szép dolog a pamut, a természetes anyagok és a szelektív szemétgyűjtés, de még jobb lenne, ha kevesebb szemetet kellene szelektíven gyűjteni.

Ne nyugtassuk a lelkiismeretünket azzal, hogy “úgyis a szelektívbe dobom”!

Ugyanis a szemét és főként a műanyag feldolgozása, óriási energia, pénz és víz felhasználásával jöhet létre. A műanyagokat feldolgozni és újrahasznosítani több pénzbe kerül, mint újat gyártani belőle, éppen ezért a műanyag hulladék csupán kis százalékát hasznosítják újra. A pamuthoz szintén rengeteg vízre és energiára van szükség. A gyapot termesztése nem egyszerű feladat, ráadásul sok növényvédő vegyszerrel kezelik, ami benne marad az anyagban, ezért ezekből érdemes bio pamutot keresni.

TIPP: Tudom, hogy a bio pamut ruhák és ágyneműk vásárlása nem olcsó mulatság, ezért ha csak lecseréled a pizsamád, a gyermeked pizsamáját és az ágyneműtöket, amik nagy óraszámban közvetlenül érintkezik bőrötökkel, már nagyon sokat tettél (gondolj bele, egy kisgyerek a fél életét pizsamában, az ágyneműje között tölti, hiszen ők még 10-12 órát alszanak és alvás előtt-után még pizsiben vannak)! Nálunk sem bio pamutok a ruháink, de a pizsama, ágynemű és ágyneműhuzat igen! Ár/érték arányban “olcsón” érdemes szétnézni a Tchibo, a Lidl és az Aldi kínálatában, ezek igazán elérhető árú és minősített, sok esetben bio pamutból készült ruhák, ágyneműk. Persze vannak ezeknél sokkal minőségibb, csodamárkák, de az még nálunk is csak a hosszabbtávú céljaink között szerepelnek.

Lebomló – biológiailag lebomló – komposztálható – mi a különbség?

Ebben a témában is nagy a zavar és nagyon megtévesztő a vásárlók számára. Nézzük sorra:

LEBOMLÓ: Azt jelenti, hogy a műanyaghoz egy olyan vegyszert adagolnak, ami lehetővé teszi, hogy a műanyag darabjaira bomoljon, azaz szétessen mikoműanyagokra, amit aztán a szél/víz elvisz, így ez sokkal veszélyesebb, mint ha egyben maradt volna az a műanyag! Ha ilyen feliratot láttok, ne dőljetek be! Szabad szemmel ugyan nem lesz látható a műanyag, de a mikroműanyag még 100 év után is jelen lesz.

BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ: Ez ugyan valóban lebomlik, de olyan speciális üzemi körülmények kellenek hozzá, amit mi nem tudunk biztosítani. Különböző mikroorganizmusok, gombák, UV és meleg kell hozzá.

KOMPOSZTÁLHATÓ: Na ez az a felirat, amire mindenki fellélegzik és megveszi a terméket, pedig ez sem úgy van, aminek látszik sajnos. Nem dobhatod be a komposztodba és nem fog lebomlani, mert ehhez is nagyon speciális körülmények kellenek – folyamatosan 60 celsius fokon kell tartani 5 napon keresztül. Ide sorolnám még a génmódosított kukoricából készült komposztálható “műanyagokat” is, amivel pedig az a probléma, hogy ha VALÓBAN lebomlik a saját komposztodban, és azt felhasználod földedhez (zöldségekhez, gyümölcsökhöz), nem szerencsés a lebomlott génmódosított kukoricát belekerverni… Én személy szerint távol tartom magam mindentől, ami génmódosított, az sem egy természetes állapot. Szerencsére az EU-ban szabályozva van és kötelező feltüntetni (sőt, szerintem nem is kerülhet forgalomba, ellentétben az USA-val, ahol már fel sem kell tüntetni, ha GMO kukoricából, szójából stb. készült a termék).

Az állattakarmányokon viszont nem kötelesek felüntetni és az nagyrészt GMO szójából és kukoricából áll. Tehát aki húst fogyaszt, nagy mennyiségű GMO terméket juttat a szervezébe tudtán kívül. A nagyüzemi állattartás éppen ezért duplán káros. Nem csak önmagában a húsipar, hanem az a rengeteg termőfelület, ami arra szolgál, hogy ezeket az állatokat etessék, ahelyett, hogy rászorulók számára termesztenének tápláló gabonát, zöldséget, gyümölcsöt. Óriási felesleges energia a túlfogyasztás ami a mai világban folyik, főleg a hús- és tejtermék fogyasztás terén.

Műanyag és a vegánság

Azt tudod, hogy az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág a húsipar? Ha a világon minden ember egyetlen húsmentes napot tartana egy héten, azzal már visszafordítható lenne a globális felmelegedés.

Itt még nagyon boldog voltam az új kabátomban…

Mi vegánok nem csak a táplálkozásban, de szórakozásban és öltözködésben is kerüljük az állathasználatot. Éppen ezért nem vásárolok pl. bőrdzsekit, helyette megvettem ezt a csodaszép púderszínű műbőrt 4 évvel ezelőtt. Igen ám, de akkor nem gondoltam volna, hogy pár év múlva (én ennél sokkal több évre vásárolok magamnak ruhát, cipőt stb.) ezt a műanyaghalmazt ki kell dobnom a kukába, ami ennyire rossz érzéssel fog eltölteni. Most már tudom és akármennyire is közel áll hozzám ez a stílus és akármennyire is imádtam ezt a kabátot, le kell róla mondanom. A következő biztosan egy 98% farmer 2% elasthan tartalmú farmerkabát lesz. Tehát vegánként is érdemes elgondolkozni, azon, hogy ami jó az állatoknak, az biztosan jó a Földnek is?

Ha érdekelnek a hasonló témájú cikkek, szívesen olvasnál vegán receptekről és az egészséges, tiszta, növényi alapú táplálkozásról, szépségápolásról, önfejlesztésről stb. akkor kattints ide.

minie

Tetszett a cikk? Segíts, hogy minél  több nyitott szívű olvasóhoz eljuthasson. Lehet valakinek épp erre az információra van szüksége.

A képekért hálás köszönet Jouca Portraits-nak! Nézzétek meg az oldalát, Ő az abszolút kedvenc fotósom!!!

OSZD MEG és LIKE. Minden visszajelzésért, támogatásért hálás vagyok. 

Köszönöm

Leave a Reply

Your e-mail address will not be published. Required fields are marked *