Ebben a bejegyzésben egy édesanya által feltett kérdésekre adok választ. Emlékszem, mi is mennyire izgatottak voltunk az első utunk előtt, milyen is lesz egy babával utazni… aztán egyre rutinosabbá váltunk.
Mióta blogot vezetek, egyre több és több csodálatos emberrel hoz össze a sors <3 Orsit, aki egy fantasztikus nő és anya, Vígh Borin keresztül ismertem meg, aki szintén egy csodálatos ember. Orsi, a Gyerekkel a nagyvilágban Facebook közösség megalkotója valamint a Hortobágyi Rántottvombat nevű blog írója.
Orsi minden egyes sorát élvezet olvasni; kendőzetlenül, őszintén, sok humorral és egy csipet öniróniával és szarkazmussal ír élményeiről, gondolatairól. Élete része az utazás, de mióta megszületett kisfia, Zsigmond, még az Ő fejében is kavarognak a kérdések mielőtt ismét útnak indulna, hiszen gyerekkel a nagyvilágban egészen más. Az Ő kérdéseit osztom meg, melyre egy bejegyzés-sorozatban osztom meg válaszaimat.
Első körben csak röviden válaszolok a feltett kérdésekre, melyeket a későbbiekben részletesebben kifejtek. Annyi hozzáfűznivalóm, tapasztalatom, gondolatom van egy-egy témakörhöz, hogy olyan hosszú cikket senki sem olvasna végig, ha csak nem olyan fanatikus, mint én 😀
Milyen hosszú utat bír ki egy 7-8 hónapos gyerek?
4-5 órás út belefér, hosszabb szerintem csak akkor éri meg, ha legalább 3-4 hétre mentek.
Hogyan kötöd le a figyelmét 4-5 órán keresztül, hiszen neki még hiába viszel színezőt, játékot, tabletet, úgy sejtem, ezek nem működnek még ebben a korban (egyáltalán, merül fel bennem első gyerekes anyukaként, mit csinál egy 7-8 hónapos gyerek?)
A korának megfelelő játékokkal érdemes készülni (tudom, ezzel most nem sokat segítettem, de ne aggódj, előtte már látni fogod, mi az) és vigyél magaddal új, számára ismeretlen játékot (vegyél vagy kérj kölcsön az útra – mi kölcsön szoktunk kérni, amit visszaadunk ha hazaértünk), ez lehet akár tablet is a megfelelő aplikációval. Ha mást is kap anyatejen kívül, vigyél neki rágcsát.
Mi van, ha üvölteni fog végig?
Arra fel kel készülni, hogy sírni fog (úgy értem lelkiekben, mert máshogy nem lehet), de ezt előre nem lehet tudni, majd csak az út során derül ki. Ne adj mások véleményére, ha gyereked van, idővel majd rájössz, hogy nem érdemes, mert így nap mint nap kerülhetsz kínos szituációba. engedd el, sok fejfájástól kíméled így meg magad.
Mennyire necces, ha éjszaka indul a járat, vagy ha nagyon korán reggel?
Lehetőség szerint próbálj meg amennyire lehet a napirendjéhez igazodni, de ez nagyban függ az út hosszától is. Ha nem megy, ne aggódj, nincs tökéletes időpont, minden napszaknak megvan az előnye (és persze a hátránya is).
Ha megetetem és egyébként minden a kényelmét szolgálja, mennyire érzékeli, hogy húzzuk-vonjuk és épp nem a kiságyában alszik, hanem mondjuk a babakocsiban?
A babák sokkal jobban alkalmazkodnak, mint gondolnánk. Nekünk például a háti hordozó elengedhetetlen kelléke az utazásoknak. De ha egy európai városba utazunk, a babakocsit sem hagyjuk otthon. Ezt persze előre megint csak nem lehet megmondani, de ha evett-ivott, nem túl fáradt, de nem is túl éber, jól megvannak a babakocsiban és általában az sem gond nekik, hogy ott aludjanak…
Mi az egyszerűbb utazás szempontjából? (és most kizárólag ebből a szempontból kérdezem, ne menjünk bele a ‘gyereknekcsakazanyatejajó-kérdéskörbe’) Ha szopizik a gyerek, vagy ha tápszert kap? Egyáltalán fel lehet vinni anyatejet a gépre (ha mondjuk előzetesen lefejtem és azt vinném) Vagy a gépen kizárólag az ülésemben/budin tudom megszoptatni?
A szoptatás a legegyszerűbb, bárhol bármikor rendelkezésre áll, steril, nem kell melegíteni stb. Biztos vagyok benne, hogy felengednek anyatejet, tápszert (sőt, még bébiételt is), de azért érdemes informálódni az adott légitársaságnál.
LEHET-E KÜLÖN VENNI CSECSEMŐKNEK REPÜLŐJEGYET? ÚGY ÉRTEM, MI VAN, HA MEGVESZEM MOST CSAK A KÉT FELNŐTTNEK A JEGYET, DE AZTÁN UTÓLAG VENNÉK MÉG A GYEREKNEK? ÉN NEM TALÁLTAM ERRE MEGOLDÁST, DE TI BIZTOS TÖBBET TUDTOK MÁR NÁLAM.
Tudtommal egy éves kor alatt egyáltalán nem lehet külön jegyek vásárolni, 1 és 2 éves kor között utólag csak a légitársaság közvetlen felkeresésével, online nem.
ENNYI IDŐS GYEREKET BÍRNÉK-E OTTHON HAGYNI, HA ÚGY DÖNTENÉK, HOGY 3-4 NAPRA KETTESBEN ROMANTIKÁZNÉK AZ APUKÁJÁVAL? VAGY EGYMILLIÓ SZÁZALÉK, HOGY A HIÁNYÁTÓL LEKAPARNÁNK A FALAT MÁR EGY NAP UTÁN, TEHÁT JOBB, HA INKÁBB VISSZÜK MAGUNKKAL?
Sorrendben a válaszok: nem és igen 🙂 Teljesen szubjektív válasz, én ennyi idősen egyikünket sem tartottam készen az elválásra, persze ez nagyon személyiség függő mind a baba, mind a mama részéről. Két éves kor előtt eszünkbe sem jutott “lelépni”… viszont onnantól csak azon agyaltunk 😀 Én vinném magammal, jó móka ám gyerekkel utazni 😉
MI AZ, AMIN MINDENKÉPP EL LEHET HASALNI, HA NEM JÓL SZERVEZEM MEG, VAGY KÉSZÜLÖK FEL?
Nincs ilyen, annyira helyzetfüggő. Egy babánál tényleg sosem lehet biztosat mondani. Honnan tudhatnánk, hogy akkor éppen milyen napja lesz, hogyan reagál?! Ha nem kizárólag szopizik, étel-ital mindig legyen a részére.
Ami fontos a szervezésben az az időzítés, hogy soha ne rohanjunk, ne kapkodjunk. Mindig legyen pár percünk minden figyelmünket a babára fordítani, hogy aztán feltöltődve loholhassunk tovább 🙂 Mindenre hagyjunk elegendő időt. Csatlakozások között is érdemes szünetet tartani (például elrepülünk Párizsig, eldönthetjük, hogy a másfél órával vagy a 4 órával később induló géppel haladjunk tovább, mi mindig az utóbbit választjuk. A gyerekek jól elvannak a reptéren, hatalmas élmény nekik). De azt is el tudom képzelni, hogy valaki mihamarabb túl akar lenni az egészen 🙂
Minden hozzáállás kérdése, mennyire esel kétségbe vagy találod fel magad egy kínosabb szituációban. Inkább fejben kell helyretenni a dolgokat, edződni és bevenni azt a bizonyos tablettát 😉
MILYEN DESZTINÁCIÓBA NEM VINNÉTEK A GYEREKET? (NE FELEDJÜK, PL. AZ ON THE SPOT-OS PÁROS IS VISZI MAGÁVAL MINDENHOVÁ A KICSIT, SZÓVAL NEM ÖRDÖGTŐL VALÓ EZ, ÉS NEKEM IS VAN BARÁTNŐM, AKI 8 HÓNAPOSSAL EGYEDÜL (!) REPÜLT ÚJ-ZÉLAND ÉS HONG KONG KÖZÖTT – HISZEM, HOGY MINDEN CSAK HOZZÁÁLLÁS KÉRDÉSE)
Én bárhová vinném ésszerű keretek között (nyilván nem katasztrófa súlytott területre vagy ahová plusz oltások kellenének). Az biztos, hogy egy tengerpartot vagy egy nyugisabb, zöldebb, parkos városnézést biztosan jobban értékelnek, mint mondjuk New Yorkot. Mi angol városokban voltunk, ahova nem terveztünk be múzeumokat, kiállításokat stb, hanem csak sétálgattunk, pakrba mentünk, mókusokat etettünk stb… imádta! A tengerpart pedig maga a paradicsom a babának is (és nekünk is, ha kinőtte már a homokevős időszakot 😀 ). Itt is a szervezésen van a hangsúly, ne szervezzünk túl semmit, legyen mindenre időnk, legyünk nyugodtak. New Yorkan is eltölthettek egy szép hetet, ha megelégszel azzal, hogy három parkba elmentek és kész (én nem elégednék meg, így valószínűleg oda majd kettesben fogunk menni Lacival).
MIÉRT ÉPPEN DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG/LAS TERRENAS?
A Karib-tenger mindkettőnknek szerepelt a bakancslistáján, de eredetileg máshová terveztük az utat. Egy ismerősünk járja a térséget évek óta, másfél éve pedig épp Las Terrenasban él. Sokat mesélt a helyről, így úgy döntöttünk, oda megyünk. Ki tudja, egy év múlva ott lesz -e még.
VAN -E BÁRMILYEN KONKLÚZIÓTOK HAZAÉRKEZÉST KÖVETŐEN, GYEREKES UTAZÁSRA VONATKOZÓAN?
Igen, rengeteg, amit egy külön bejegyzésben fejtek majd ki. Annyit elárulok, hogy a legnagyobb konklúzió talán az, hogy rájöttünk, mindent meg tudunk mi is oldani, nincs szükségünk segítségre, ez nagy magabiztosságot ad.
*****
Én alapvetően arra biztatok mindenkit, hogy merjenek kimozdulni, ha vágynak rá. Nyilván ezt ésszerű keretek között… bár ez a keret mindenkinek különböző, attól függ, milyen tág a komfortzónája. A miénk meglehetősen az, bár a magabiztosság mögött sok utánajárás és információgyűjtés és most már tapasztalat is lapul.
Tetszett a cikk? Segíts, hogy minél több nyitott szívű olvasóhoz eljuthasson. Lehet valakinek épp erre az információra van szüksége.
OSZD MEG és LIKE. Minden visszajelzésért hálás vagyok.
Köszönöm